MagyarTech

Ez az oldal azért jött létre, hogy könnyebben megértsétek a dolgokat a mai elektronikai világban. Kevés magyar oldal van ahol utánna nézhetnénk a dolgoknak. Mi megpróbáljuk minnél egyszerübben megértetni veletek ezeket a dolgokat. Ha van valami kérdésetek akkor nyugodtan írjatok nekünk és mi megpróbálunk egy jó megoldást találni.

Friss topikok

Címkék

#2048 (1) #8.1 (1) #alaplap (1) #asus (1) #beats (1) #blackberry (1) #Blackmagic (1) #build (1) #Canon (1) #Hívásrögzítő (1) #hp (1) #htc (2) #iphone (1) #lenovo (1) #lg (1) #logitech (1) #m8 (1) #MagicLanternML (1) #mkbhd (1) #newblog (5) #news (1) #nikon (2) #nokia (1) #note (1) #note3 (1) #one (1) #pc (1) #photo (2) #photomaking (3) #s5 (1) #samsung (5) #studio (1) #swype (1) #timelapse (1) #whatsapp (1) #windows (1) Címkefelhő

A fotózás alapjai kezdöknek 3.rész

2014.02.27. 17:02 Vida Benjamin Roland

A bemozdulásról

A probléma elkerülése érdekében, elsősorban azt kell tudnunk, hogy mi okozhat bemozdulásos életlenséget képünkön. Alapvetően két helyzetet tudunk megkülönböztetni; vagy a felvételezendő téma mozgása, vagy a felhasználó kezének remegése eredményezheti.
A felvételezendő téma mozgása okozta bemozdulásos életlenség Ezt a jelenséget arról ismerjük fel, hogy a háttér éles vagy bemozdulásmentes, míg a téma életlen. A hibajelenség oka, hogy az általunk, vagy a készülék programja által választott zársebesség nem alkalmas a mozgó téma megörökítésére.
A probléma megoldása:

-használj állványt(ha van rá lehetöség,ha nincs állványunk akkor támasszuk neki egy stabil dolognak pl: pad,oszlop stb…)
- használjunk vakut.
- ha készülékünk támogatja a manuális beállításokat(S,A,M mód), akkor nyissunk a blendén(pl. F8-ról F4-re) és határozzunk meg rövidebb zársebességet(pl. 1/30 ról 1/60 ra).
- emeljünk sz ISO érzékenységen, ezáltal rövidebb zársebességeket nyerhetünk.pl(iso 200-ról iso 400-ra)

A megvilágítási idő változtatásának a fotográfiai gyakorlatban kétféle jelentősége van. Az egyik az expozíciót befolyásolása, a másik a mozgással kapcsolatos. Ha a megvilágítási idő alatt a fényképezőgép eredeti helyzetéből elmozdul, akkor ez a képen bemozdulásos életlenséget okoz. A bemozdulás legtöbbször hiba. Tudatosan alkalmazva azonban felhasználhatjuk különleges képhatások létrehozására is.

A gép elmozdulásából eredő hibát rövid megvilágítási idővel vagy állvány használatával lehet elkerülni. Ezért az állvány talán a leggyakrabban használt fényképészeti segédeszköz. A kézből még bemozdulás nélkül készíthető kép megvilágítási ideje függ a gép konstrukciójától és az objektív gyújtótávolságától is. Minél hosszabb az objektív gyújtótávolsága, annál rövidebb megvilágítási idő szükséges a bemozdulás elkerüléséhez. Általános szabály, hogy kézből még elmozdulás nélkül készíthető kép megvilágítási ideje azonos az objektív milliméterben kifejezett gyújtótávolságának reciprok értékével.
A gyakorlatban használható időértékeket (kisfilmes fényképezőgépnél vagy másnéven CROP vagy DX) a táblázat mutatja.
Az objektív gyújtótávolsága (mm)  20  28  50  100  200  300
Leghosszabb záidő, de jobb ha rövidebb  1/30  1/30  1/60  1/125  1/250  1/250

ImageA fent látható képen,különbözö zársebességekkel fotózták le ugyanazt a tárgyat,

amint látható az alsó sorban már a kép elvan mosodva annyira hogy annak elvesztödik az élvezehtösége

A hasznos bemozdulásrol

svenk

A képen látható hogy a háttér elvan mosodva de az autó mégis éles,ezt a fényképezési technikát svenkelésnek nevezzük,amit alacsony zársebességel (1/30-1/60) és a mozgó tárgy követésével jön létre

09cab568c2ff7a3607a49f5898566242Ez a képen egy csobogó patak látható melynek hullámai elvannak mosódva,ez annak köszönhetö hogy hosszu zársebbeseggel (30mp vagy több) illetve szük rekesszel(f28 vagy több-el készitjük el),ilyenkor állvány használata kötelező!

Fénymérés

A fényképezőgéped a fénymérés során dönti el, hogy mennyi fényre van szükség a fotó elkészítéséhez. A mérés eredményeként tudni fogja, milyen beállításokra van szükség a helyes expozícióhoz, hogy a képed ne legyen se túl sötét, se túl világos. A folyamat teljesen automatikus, neked mindössze annyi lehetőséged van, hogy kiválaszd a számodra legmegfelelőbb fénymérési módot. Általában 3-4-féle fénymérési módot támogatnak a fényképezőgépek

Nézzük mi a különbség közöttük és melyiket mire találták ki:

Mátrix vagy Kiértékelő: Az elnevezés attól függ, melyik gyártótól van a fényképezőgéped. A képmezőt apró mátrixokra bontja, mindenhol megméri a fényviszonyokat és egy ügyes algoritmussal átlagolja az eredményt. Minden gyártó más algoritmust használ (nem is nagyon publikálják a részleteket), de nagyjából ugyanúgy működnek. Bátran használhatod ezt a módszert, fotózásod 90%-ában nem fog cserben hagyni.

Középre súlyozott: Ebben az esetben is az egész képmezőn mér fényt a géped, viszont a közepét jóval nagyobb súllyal számolja az átlagba. Ideális olyan esetekben, amikor a témád középen van, és a háttérben nagyobb fényforrás van. Ekkor a középen lévő tárgy/személy helyesen lesz exponálva, egyébként túl sötét maradna. Ugyancsak hasznos ha portrét készítesz, hisz ekkor is a középen lévő személy arca a fontos, nem pedig a háttér.

Pont vagy Részleges: Csak egy nagyon kis pontszerű területen mér fényt, általában a képmező 3%-9%-án. Akkor használd, ha egy speciális területre szeretnél nagyon pontosan fényt mérni. Ideális makrófotózásnál vagy olyan helyzetben, ahol a középen lévő témád mögött nagyon éles háttérfény van. A pontszerű fénymérés használata sok türelmet és gyakorlatot igényel. Több gyártónál csak pontszerű fénymérés van, a részlegest nem tudod kiválasztani, bár nem is veszítesz sokat, a különbség csak a mért mező nagyságában van. Pontszerűnél 3% körüli, részlegesnél 9%-a a teljes képmezőnek.
fénymérés módok

spot

ISO érzékenység:

A standard alapérték az ISO 100 , ennek a duplázásával lépkedhetsz feljebb egészen addig, amíg a fényképezőgéped engedi. Kompakt és Bridge gépek esetén rendszerint 3200-as vagy 6400-as ISO-t tudsz maximum beállítani, míg a legújabb Tükörreflexes masinákon ISO 12800, 25600, 51200 és akár 409600  is elérhető(lásd Nikon D4s).

iso-tablazat

A legtöbb fényképezőgépen az alapskálán túl be tudsz állítani köztes értékeket is, például ISO 125-öt és 160-at. Ezekről azt kell tudnod, hogy egyharmadnyi fényérték különbség van köztük. ISO 100-ról egyharmad ugrással ISO 125-re lépsz, újabb egyharmaddal 160-ra, majd végül a harmadik harmaddal ISO 200-ra érkezel. Számos gépen ISO 50 is elérhető.

A szabványos ISO érzékenység táblázat, félkövérrel szedve az alapértékeket:
Ha felhúzod 3200-as ISO-ra a géped, akkor elméletileg 16-szor olyan kevés fény is elég ugyanannak a fotónak az elkészítéséhez, hiszen az egyes ISO értékek között kétszeres szorzó van. Miért nem használjuk akkor mindig a legnagyobb ISO-n a gépünket? Sajnos az érzékenység emelésével növekszik a képeden keletkező zaj is.

A digitális zaj nem más, mint apró szemcsék, oda nem illő ponthibák vagy színhibák. Ha eggyel magasabbra állítod az ISO-t, akkor az elektronika kétszeresére erősíti a képérzékelő szenzorról kiolvasott jeleket, de ilyenkor nem csak a tiszta jel, hanem a zaj is felerősödik. Olyan ez, mint amikor hallgatod a rádiót, de van egy pici vételi hiba, sercegés. Ha feltekered a hangerőt a kétszeresére, akkor a háttérben lévő sercegés is kétszeresére erősödik.

Természetesen egy-két értékkel feljebb is mehetsz, de ekkor már mindenképp számíts látható zajra a fotódon. A fényképezőgéped végez zajszűrést, mielőtt elkészíti a JPG képet, illetve ha RAW-ban fotóztál neked is van lehetőséged csökkenteni a mértékét utómunka során.

vaku

Beépített vaku:

Segítségül hívhatod a beépített vakut, ha nincs elég fény a fotózáshoz. A vakudnak többféle működési módot is beállíthatsz, attól függően, hogy mire van szükséged. Kezdjük rögtön az Auto móddal, ami helyetted eldönt mindent.

Automata / Auto: Ha automata módban hagyod (alapbeállítás) a fényképezőgéped, mindig az aktuális fényviszonyoknak megfelelően használja a vakut. Ha úgy dönt, van elég fény, mert például fényes nappal a városban vagy túrázáskor fotózol, akkor nem fog vakut használni. Ha azt érzékeli, hogy nincs elég fény ahhoz, hogy biztosan ne mozduljanak be a tárgyak, akkor villantani fog. Hogy mekkora erejű villantásra van szükség, szintén automatikusan számítja ki.

Vaku be / On: Ezzel a beállítással arra utasítod a géped, hogy mindig villantson függetlenül a fényviszonyoktól. A villanás erejét persze minden esetben megpróbálja úgy belőni, hogy a végeredmény helyesen exponált kép legyen.

Vaku ki / Off: Kikapcsolt állapotban nem fog villanni a vakud, még akkor sem, ha szükség lenne rá.

Vörösszem csökkentés / Red eye reduction: Valószínű készült már olyan fotó Rólad is, ahol vörös volt a szemed. Ez azért fordulhat elő, mert a vaku fénye áthalad a pupilládon, és visszaverődik a retinádról. A retinád pedig tele van vörös hajszálerekkel, ez a vörös szín látszódik a fotókon. Egy ügyes trükkel próbálja meg elkerülni a vörös szemet ez a beállítás, egyszerűen egy elővillantást végez a vaku, aminek hatására összehúzódik a pupillád, így sokkal kevesebb fény fog visszaverődni a retinádról, nem lesz olyan vörös a végeredmény.

Éjszakai / Night: Néhány gépen van éjszakai mód, értelem szerűen este használd ezt a módot. Ugyanaz mint a Vaku be mód, csak megsúgod a gépednek, hogy most éjszaka van, ezzel is plusz információhoz juttatva.

Derítés / Fill flash: Akkor használd a Derítés beállítást, ha van elég fényed, viszont mégis szeretnéd, ha villanna egy kicsit a vakud. Hasznos lehet akár fényes nappal is, ha szeretnél egy portrét készíteni a párodról, állítsd be a derítést, és a vakud szépen megvilágítja az arcát, eltűntetve az erős napsütés okozta durva árnyékokat.

Egy fontos jellemzője a beépített vakudnak, hogy milyen messzire tudsz ellőni vele. Lehet, csak egy számot találsz a leírásban (pl. 5m), ez egyszerűen annyit jelent, hogy 5 méterig tudod biztonsággal használni. Nézzük mit jelent, ha ezzel találkozol: [W]: 0,5 – 3,5 m. [T]: 1,5 – 2,0 m

A W a wide-ot jelenti, azaz ha nem közelítettél rá semmire (nagylátószögben áll az objektíved), akkor fél métertől három és fél méteres távolságig tudja megvilágítani a vaku az előtted lévő területet. Míg T, azaz tele esetén, ha ráközelítettél valamire, akkor pedig a gépedtől másfél-két méteres távolságban a leghatékonyabb a vakud.

A legegyszerűbb beépített vakuk általában 2-3 méteres távolságot tudnak bevilágítani, míg a komolyabb 10-15 méterre is képesek ellőni.

Biztosan ismerős az a jelenet, amikor egy VB-n vagy Olimpián a megnyitó pillanatában a stadionban több száz (esetleg több ezer) vaku villan a nézőtéren. Azok az emberek nem tudják, hogy teljesen fölösleges volt vakuzniuk, maximum az előttük álló ember fejét vakuzták be, messzebb nem ér el a villanás. Te viszont már tudod, hogy a beépített vakudat csak egy adott távolságig tudod használni.

A harmadolási szabály

A harmadolás alapelve, elég egyszerű... Osszuk a látható területünket 3 egyenlő részre. Majd ezek metszéspontjára próbáljuk a témánkat ezeknek a metszés ponjára komponálni!

Miért fontos mindez? Olvasd tovább!

Már a középkori festők is tudatosan alkalmazták azt az elvet, miszerint a kép középpontjában elhelyezett téma a szemlélőben unalmas és egyhangú hatást kelt. A túlságosan a kép szélére került téma ellenben bizonytalan, egyensúlyát vesztett képi hatást kelt. A megoldás az úgynevezett “aranymetszés”. Ez az az elv, mely a legharmonikusabb és egyben a legérdekesebb hely kiválasztásában segít a képen a főtéma számára. Ez a középmező valamelyik harmada. Osszuk fel képzeletben a képmezőt két-két vonallal, három vízszintes, és három függőleges csíkra. Ha az így kapott vonalak vagy metszéspontjaik mentén helyezzük el a témát, máris eleget tettünk a harmadolási szabálynak.

Szabály 1.  – A képed kulcselemeit a metszéspontokra helyezd el

Ez a kép jól mutatja a Harmadolási szabályt a gyakorlatban. A fa az egyik metszésponton van. A középre helyezés helyett a fotósok és a festők is a bal felső metszéspontot kedvelik leginkább. Még ha több elem is van egy képen a szemlélő szeme automatikusan a metszéspontokra fókuszál. A legjobb hatás eléréséhez ezekre a pontokra érdemes elhelyezni azt, amit ki akarok emelni.

800px_rule_of_thirds_photo

Szabály2: – A fontos elemeket helyezd a horizontális metszéspontok közé

Kezdő fotósoknál előfordul, hogy a kép lényegi elemeit – pl. a horizontot – középre próbálják elhelyezni. Ez nem a legjobb megoldás. Próbáld mindíg a témához igazítani a horizontot! Ha a eget szeretnéd kiemelni, akkor az alsó metszés pontokra helyezd el a témát, ha az eget, akkor pedíg a felső harmadba!

horizont2

Szabály3 – A fontos elemeket helyezd a vertikális elemek közé

Naplemente_640

Előző cikk

A bejegyzés trackback címe:

https://magyartech.blog.hu/api/trackback/id/tr735931843

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.